Isten mentsen az olyan barátoktól, akik még a nevemet se tudják!

Fáradjunk át a társalgóba!

Tisztelt Ego Sum!
Ön egy rendkívül precíz ember. Egy apróságot mégis lefelejtett
A kötet megjelenítését támogatta:
Magyar Millenniumi Kormánybiztosítosi Hivatal
Diósd Polgármesteri Hivatal

A könyv megjelenésének éve: 2001, FIDESZ Kormány, ha akkor támogatásra érdemesnek tartották, talán most sem tagadnák meg a támogatást.

Ön is, és mások is joggal lehetnek büszkék arra, ha egy olyan embert tudhatnak barátjuknak, mint amilyen Wágner Ferenc volt.

"Tépőzár! Ön nem érdemel egy ilyen könyvet, csak sajnálkozást!"
Ami a fenti bejegyzését illeti:
rosszul ítél meg engem, meg fog lepődni, de mély barátság fűzött Wágner Ferenchez.
A nekem dedikált példány, igaz, nem a "művész nevemre" szól, a könyv sorszáma 249. Ajándékba kaptam, nem a vásárlás után történt a dedikáció.

Ne sajnáljanak, boldog vagyok a családomban, munkámban.
Egyáltalán nem vagyok politikus alkat, jellememet úgy fogalmazhatnám meg, ha hajótörés érne a tengeren és a cápák felfalnának a gerincem megmaradna.

Ami a helyesírásomat illeti: nem vagyok magyartanár, sem újságíró, leginkább matematikus. A helyesíráomat kritizálók, valamint emberi mivoltomat minősítő bejegyzéseiknek nem igazán örülök.
Tudomásul kell vennem egy régi igazságot: aki korpa közé keveredik felfalják a disznók!

A számomra fontos könyvek között van a polcon. A címe: Wágner Ferenc, DIÓSD TÖRTÉNETE 2001. Külső borítója alapján szép kivitelű könyvnek mondhatjuk. 303 számozott oldal.

Az első oldalon a cím alatt kézírással:


Második oldal:
A könyv írója édesanyjának és édesapjának fényképe alatt egy mondat.
„Ami érték van bennem, azt tőlük örököltem,
Ami gyarlóság, én magam tettem hozzá”

300 oldalon Diósd története szövegben és képekben.





Tépőzár! Ön nem érdemel egy ilyen könyvet, csak sajnálkozást!