Könyvbemutató Érden a magyar – finn kapcsolatokról

Figyelem!
Az alábbi írás az archívumban van. A benne olvashatók elavultak lehetnek.

Könyvbemutató Érden a magyar – finn kapcsolatokról

Pergel Antal Harag és elfogultság nélkül (Magyar – finn katonai és politikai kapcsolatok 1939-1944) című könyvének bemutatóját tartották február 24-én az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtárban.

Köszöntőt mondott dr. Aradszki András alpolgármester, a kötetet Bazsóné Megyes Klára könyvtárigazgató mutatta be.

Történelmi háttér

Hetven évvel ezelőtt Németország és a Szovjetunió, a háborús készülődés jegyében, aktív kül- és katonapolitikai lépéseket tett országaik határai „kiigazítására.” A diplomáciai alkudozások, egyeztetések után „közös-nevezőre” hozott megállapodást 1939. augusztus 23-án írta alá a két külügyminiszter Moszkvában. Ez az okmány, később "Molotov-Ribbentrop-paktumként” vált ismertté, melynek titkos záradéka Finnországot, a szovjet érdekszférába sorolta. Szeptember elsején, a paktum „szellemében” a Német Birodalom (hadüzenet nélkül) megtámadta Lengyelországot. A Szovjetunió a „Németországtól fenyegetett, és a felelőtlen lengyel politika által veszélybe sodort ukránok és fehéroroszok védelmére kelve,” szeptember 17-én szintén behatolt Lengyelország területére. A lengyelek a „kettős szorítás hatása alatt” 6 hét alatt összeomlottak. A győztesek a sikeres hadjárat végét, Breszt-Litovszkban, közös katonai parádéval ünnepelték meg. A szintén szovjet érdekeltségi szférába tartozó balti köztársaságok, szeptember 27-én Észtország, október 6-án Lettország, 11-én Litvánia „kölcsönös segítségnyújtási” szerződést írtak alá, majd rövid idő múlva Szovjetunió mindhárom országot megszállta.

Moszkva Finnország számára is felajánlotta a „kölcsönös segítségnyújtási” szerződést, miközben a leningrádi hadászati irány megerősítése érdekében, finn területek (többek között a Karéliai-földhíd és a Finn-öböl bejáratát őrző Hanko-félsziget) átengedését követelte. Október 2-án Vuorimaa finn követ olyan megbízást kapott, hogy diplomáciai úton próbálja meg „kipuhatolni” német és szovjet hivatalos köröknél, a szándékukat Finnországgal. Ernst Freiherr von Weizsäcker német külügyminisztériumi államtitkár arról informálta a diplomatát, hogy országának nincs szándékában beavatkozni az egyre kedvezőtlenebb irányba alakuló finn–szovjet kapcsolatokba.

A felkínált kölcsönös segítségnyújtási szerződés kedvezőtlen finn fogadtatását követően a Szovjetunió október 5-én megküldte a balti államnak a területi igényeire vonatkozó konkrét igényét, amely többek között magába foglalta a Karéliai-földszoros cseréjét, egy (a Karéliai ASZSZK területével határos) értéktelen, de kétségtelenül területileg nagyobb térségért cserébe. Továbbá bérleti jogot kínált a Hanko-félsziget és a „jégmentes” Petsamo (Halász-félsziget) kikötőinek használatáért. A két fél közötti területi igényekre vonatkozó tárgyalások október 12-én kezdődtek, majd hetekig egy helyben álltak, végül november 13-án megszakadtak.

November 26-án a leningrádi katonai körzetből „finn” fegyveres provokációról érkezett jelentés. A katonai incidensre hivatkozva Molotov szovjet külügyminiszter 28-án semmisnek nyilvánítja a két ország közötti megnemtámadási szerződést. November 29-én, újabb fegyveres incidensre került sor (finn határőröket ért támadás). Még ugyanezen a napon Molotov szovjet külügyminiszter bejelentette a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Sztálin céljai érdekében a katonai mellett politikai hatalomváltással is próbálkozott, sikertelenül. A Szovjetunió, november 30-án, hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot, ezzel kezdetét vette a „téli háború” (finnül: Talvisota), és Helsinki bombázása.

A finn parlament és a finn nép kérése, segélykiáltása Magyarországra is eljutott, és ott nyitott fülekre, támogató szándékra talált. Horthy Miklós kormányzó egyetértésével, „hallgatólagos” hozzájárulásával, támogatásával gróf Teleki Pál miniszterelnök és Bartha Károly vezérezredes a Finnország megsegítésére indult toborzási akció élére állt. A magyar Belügyminisztérium 1939. december 15-én a 350 015/0939 sz. intézkedésével engedélyezte, lehetővé tette a finn Vöröskereszt számára a hazai gyűjtést. A Finn- Magyar Társaság, „Testvér a testvérnek”, illetve „Magyar anyák a finn gyermekekért” jelszavakkal indított akciójával, több mint félmillió pengőt gyűjtött össze. Az ismert kutató, professzor Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjával járó anyagi juttatást teljes egészét Finnország megsegítésére ajánlotta fel. A belügyminiszteri rendelet kiadásának másnapján toborzási felhívást tartalmazó röplapok jelentek meg országszerte, amelyben egy Finnországban harcoló önkéntes magyar harci alakulatban való részvételre szólítottak fel (1940. márciusig mintegy 25 000 férfi jelentkezett a felhívásra.) A toborzóiroda Budapesten a Szentkirályi út 8. alatt működött.

Az önkéntesek a felvétel során, alapos szűrővizsgálaton estek át, csak büntetlen előéletű, nőtlen, katonai szolgálatukat letöltött, hiteles férfiak kerülhettek a jelöltek közé. A zászlóaljba jelentkezők felkutatásában egy magyar–finn folyóirat, a „Négykezes,- Nelikatisesti” nyújtott segítséget. A szegedi, a budapesti, a miskolci és a pécsi magyar–finn baráti körök toborzási eredményeit Ruprecht Antal, a miskolci finn-barátok elnöke tartotta kézben. Az alkalmassági vizsgát követően a jelöltek száma lecsökkent 5000 főre, végül belőlük állították össze a kiutazókat.

(Forrás: Fekete István: Magyarok a finn-szovjet téli háborúban, kéziratban)

dko.hu

2010. február 22.

Vélemény, hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell lépnie.

Legutóbbi apróhirdetések

A legforgalmasabb fórumtémák

A FigyelőNet belföldi hírei

Az EU tájékoztató szolgálat európai uniós hírei

2010. szeptember 8-a, szerda, Mária, Adrienn napja van, ez az év 36. hete.
Időjárás ma délután: erősen felhős, 19°C, holnap délelőtt: eső, 14°C.